#1 Díj

Köszönöm szépen őszintén Martina Stoessel-nek:) Megkaptam a blog első Liebster Award díját :D <3

 Szabályok:
Írd ki kitől van!
Írj 11 dolgot magadról!
Válaszolj 11 kérdésre!
Írj 11 kérdést!
Küldd el 11 embernek!

Magamról:

1. Imádom a vámpíros sztorikat

2. Utálom a gombát

3. One Direction ByTheWay és Violetta fan vagyok

4. Kedvenc magyar énekesem Pál Dénes.

5. Olvasom a híres After fordítást és örülök hogy lesz belőle könyv és film

6. Az egyik kutyámat úgy hívják Tigris mert csíkos a másikat Gyilkosnak mert nem tudom :D

7. Most kezdtem el a Vámpírnaplók 2 részét olvasni

8. Számomra a Ppsi olyan mint másnak a drog vagy az alkohol vagy a cigaretta

9. Soha nem ittam, drogoztam vagy cigiztem.

10. Pizsamában vagyok mikor nincs suli.

11. Utálom az 5sos-t:)

Martina kérdései:

1. Mióta írsz blogot?

2014. Február 22.

2. Hány blogod van?

14

3. Hány könyvet olvastál ki?

Nem tudom 

4. Kedvenc versed?

Tiszta szívvel

5.  Kedvenc íród?

Ha versre érted József Attila ha könyvre akkor nem tudom

6. Kedvenc színész

Damien Lauretta

7. Utált személy

Az egyik osztály társam akit nem nevezek meg:3

8. Kedvenc blog?

After, Twisted, Psycho Stepbrother<3

9.  1D vagy Justin Bieber

1D ez egyértelmű

10. Kedvenc 1D tag?

Niall James Horan <3

11. Kedvenc énekes?

Pál Dénes 

11. Kérdésem

1. Ki a kedvenc énekesed

2. Sokat olvasol?

3. Kedvenc könyv?

4. Sok blogot olvasol?

5. Harry Styles vagy Luke Hemmings?

6.Hány blogot olvastál ki?

7.Vámpír vagy vérfarkas?

8.Horror vagy vígjáték (csak egy lehet a kettő közt)

9. Mi ihlet a blog íráshoz?

10. Hány blogot írsz?

11. Mióta írsz blogot?:)

Akiknek küldöm:

Psycho Stepbrother

Harry or Leon?

Just be FREE

Tulajdon

The destiny or

Victoria élete

Toothpick

Szünet

Sziasztok! 

A Mai naptól a blog szünetel. Sokan kérdezik, hogy miért. Csak annyit mondok, hogy személyes okok miatt és mert nincs olyan sok időm. Ráadásul szeretnék más blogokat is írni, amikbe vagy 1 hónapja nincs semmi élet jel. Lehet, hogy néha néha írogatok bele, de nem tudom mikor lennék kész ezért ne nagyon számítsatok új fejezetre egy ideig

21. Fejezet

*Niall szemszöge*

Mikor végeztem a lány össze rogyott, majd felnézet rám. Ne.. Nem lehet.

Viktória ijedt arcával találtam szembe magamat, szemeiből könnyek folytak le egészen álláig. Kezét a sebére tette, amit én okoztam. Borzasztó vagyok.

-Jól tetted Niall- jött oda Victoria, utána lenézően Viktóriára nézet. -Remélem megdöglesz a vérveszteség miatt.

-Miért csináltad ezt vele? Miért tetted?

-Meg kell tanulnia hogy te az enyém vagy, és az enyém is maradsz -mosolyog. Megcsókolt, én egyből ellöktem és Viktóriához mentem, szegény már a földön feküdt és köhögött.

-Ne érj hozzá -hallottam meg egy ismerős hangot. Én is és Victoria is oda néztünk. Sziki volt. Szemi sárgán csillogtak, fogait csikorgatta, egész teste megfeszült a méregtől.

Elkezdet futni, majd egy nagyot ugrott. Hirtelen egy barna szőrű farkassal találtuk szembe magunkat. Egyből Victorianak ugrott. Elkezdte szét tépni. S mikor végzett felém indult. 

-Segítenünk kell neki -motyogtam. -tudom hogy megérdemlem a halált, de előtte segítsünk neki. Az ő érdekében.

Vissza változott, s meggyötörten nézett rám. Megértem. Amilyen állapotban van most Viktória.

-Mit kell tennünk? -kérdezte. Majd valami vörös ragyogott be mindent. Felnéztünk, s a hold szép lassan elvörösödött. 

-Meg kell itatni a véremmel és a véreddel. -motyogtam gyorsan, majd megharaptam a kezemet. Viktória szájához emeltem és próbáltam megitatni. Szerencsére sikerült. Sziki is megvágta magát és az ő vérével is megitattuk.

Pár perc múlva kinyitotta szemeit, s azok vörösen csillogtak. Gyorsan leterített a földre, s inni kezdte a véremet.


**


Rémálmom volt. Újra. Észre sem vettem hogy elaludtam. Hajamba túrtam, s kinéztem az ablakon. A nap fényesen sütött. Elmentem Viktória szobája előtt. Ajtója nyitva volt, én meg benéztem. Ott volt Sziki.

-Jó reggelt -mondta majd adott neki egy csókot, úgy éreztem hogy valami meghalt bennem. A szívem össze szorult, de nem érdekelt. El kell őt felejtenem.

Lementem a konyhába, csináltam egy kávét és valami reggelit. Attól mert vámpír vagyok, szeretem az emberi ételt.

Leültem az asztalhoz, és elkezdtem enni palacsintámat. Hallottam ahogy lejön valaki vagy is valakik.

20. Fejezet

*Niall szemszöge*

*vissza emlékezés*

1924. december 18.

-Igyál -hallottam Victoria bársonyos hangját. Megsimította az arcomat, majd egy csókot nyomot ajkaimra. -Most már örökre együtt maradunk.

-Szeretlek Victoria -mondtam, s szemeimet lecsuktam. Kimerültnek érzem magam, gyengének.

-Vadásznunk kell, most még gyenge vagy. -mondta mire kinyitottam a szememet.

-Vadászni? Kire vagy mire? -kérdeztem meglepődve.

-Emberekre, muszáj rájuk csak úgy erősödsz meg.

-De ők ártatlanok . -mondtam

-Nekünk is kell valamit enni. -mondta majd újra megcsókolt.

*Vissza emlékezés vége*

Épp a nappaliba mentem be mikor meghallottam Benny hangját.

-Vigyázz lépcső -motyogta, mire én teljesen lefagytam. -Nappaliba? -folytatta.

-Igen -motyogta Viktória, erre még inkább lefagytam. Majd láttam amint belépkednek Benny egyből rám nézett.

-Akarsz valamit nézni -kérdezte de a homlokára csapott. -Bocsi, csak még nagyon nem szoktam meg hogy ideiglenesen vak vagy -motyogta bűnbánóan.

-Semmi gond, én sem. Amúgy rajtad kívül van itt valaki? -kérdezte.

Benny rám nézett, észbe kaptam és megráztam a fejemet. Nem akartam hogy tudja hogy itt vagyok.

-Nincs itt senki -hazudott  -vagy is mi ketten vagyunk itt -próbált mosolyogni, de nem igazán ment.

-Rendben, tényleg milyen volt a falka?-kérdezte Viktória.

-Jó volt, bár az alfa vezér nagyon lenéző volt, mindenkinél felsőbb rendűnek tartotta magát. De akiket szerettem a falkában azok itt vannak.- mondta mire én kimentem, amilyen halkan csak tudtam. Felmentem a szobámba, ami Viktóriával szemben volt.

 Bementem és lefeküdtem az ágyra. Becsuktam a szememet.

**

A hó oda kint tombolt de mi csak csókolóztunk. Hirtelen fájdalmat éreztem a gyomromnál. Megszúrt.

-Miért? -kérdeztem.

-Így jobban megéhezel. Muszáj volt, sajnálom. -mondta majd elvezetett egy eldugott helyre.

-Hamarosan jönni fognak -motyogta. Arra járt egy barna hajú lány. Oda mentem, túl erős volt a vérszomjam.

A háta mögött mentem, mikor hátra nézett rémült arcot vágott.  A fához löktem.

-Mi...Mit akar? Kérem ne bá...Bántson -motyogta rémülten.

-Sajnálom -mondtam és elkezdtem csókolni a nyakát. Majd kiválasztottam egy tetszetős pontot és a fogaimat belemélyesztettem. Inni kezdtem vérét, hiába sírt és mozgolódott.

Mikor végeztem a lány össze rogyott, majd felnézet rám. Ne.. Nem lehet.

**

Felébredtem, már sötét volt. Homlokomon verejték cseppek. Felkeltem, majd éreztem hogy megéheztem. Lementem halkan a lépcsőn, kisurrantam és az erdőbe futottam. Sok állatott vadásztam le, de még mindig éhes voltam.

Még egy utolsó állatott öltem meg, utána vissza fele sétáltam. Az ajkamtól a felsőm közepéig csupa vér voltam. Vámpír gyorsasággal mentem vissza és futottam fel a szobámba. Levettem a véres felsőmet és a szennyes tartóba raktam.

Besétáltam a fürdőszobámba, majd lezuhanyoztam.  A hajamat alaposan megmostam, utána a véres területet. mikor kész voltam megtörölköztem, a csípőm köré csavartam a törölközött és fogat mostam. Bementem szobámba és felvettem egy boxert, egy fehér pólót és egy fekete csőnadrágot.

Vissza feküdtem az ágyba, és csak az ő ijedt arcát láttam. Hogy tehettem ezt
meg vele? Még ha csak egy álom is volt.




Sziasztok fent van a 20. Fejezet:33 ha tetszik írj megjegyzész, iratkozz fel, pipál.

19. Fejezet

*Viktória szemszöge*


Ültem a kanapén, közbe beszélgettünk Benny-vel. A komoly srác amit gondoltam az első pillanattól fogva róla, most teljesen megszűnt. Főleg mikor arról mesélt hogy mikor kicsi volt a hídról ráugrott a jégre, és az egy kicsit megrepedt és sikítva  csúszott  ki a partra azt kiabálva "Beszakad a jég! " amikor meg hallottam a történetet röhögő görcsöt kaptam.

Egy kicsit megszoktam hogy nem látok semmit, bár nagyon zavar még. Várom hogy vissza nyerjen látásomat. Mindent ki kellet tapogatnom, sokszor botladozok a lépcsőn cipelni kell, alig találom meg az ágyat, zuhanyozni is csak vízzel tudok és vagy fél óra mire elzárom a vizet és megtalálom a törölközött.

Benny segítségével elmentem a konyháig.

-Mit kérsz enni? -kérdezi

-Rántottát -mosolyogtam

-Oké 2..3?

-Kettőt, köszönöm hogy megcsinálod

-Természetes -nevet. Pár perc múlva éreztem a rántotta kellemes illatát. -Gyere segítek leülni -motyogja majd elvezet a székig.

-Oda fog égni -mosolygok.

-Nem fog, ha Benny főz akkor nem -nevet

-Egó az van -nevetek én is.

-Olyan is kell -nevet újra. Az arcomat megcsapta a gőz. Előttem van a rántotta.

-Ugye nem raktál bele semmilyen mérget? -viccelődtem

-Kóstold meg és megtudod.

-Valaki mérget emlegetett- hallottam meg Louis aggodalmas hangját. Várjunk csak. Kicsit sem volt. az.

-Igen Louis azt emlegettünk. -mosolyogtam, majd kitapogattam a villámat és megkóstoltam a rántottát.

-Na? -kérdezte Benny türelmetlenül.

-Finom -nevettem és az egészet megettem.

**

Fent a szobámban feküdtem, s azon gondolkoztam vajon mit hozz a holnap. Hirtelen lépéseket hallottam.

-Kislányom. -kinyitottam a szemem és apu véres arcával találtam szembe magamat. Észre sem vettem hogy lehunytam a szememet. Kiabálni kezdtem, de senki nem hallotta.

-Ne félj tőlem. -mondta majd megsimította arcomat. Hideg ujjai véres nyomott hagytak az arcomon.Szemeimből könnyek gördültek ki, de más volt. Vörös volt. Vér. Kipattantam az ágyból, és futni kezdtem. Közbe kiabáltam, de egy hang sem jött ki.

A folyosó minden egyes lépéssel hosszabb lett, úgy éreztem sosem érek a végére. Aztán hirtelen minden elsötétedett és egy vöröslő fény árasztotta be a sötét szobát. Ránéztem és a holddal találtam szembe magam, vörös volt. Mint a vér. Vérhold?

Közelebb lépkedtem és csak azt vettem észre hogy kiértem, a sötét és rideg házból. Hangot hallottam mellőlem, egy sötét árny volt. Ránéztem és ő rám.

**

Felkeltem, lélegzetem egyenlőtlen volt, a szívem örült tempóban vert. Csak álom volt, de ki volt az aki mellettem volt? Nem láttam semmit, nem tudtam hány óra van, nem tudtam hogy este vagy reggel vagy délután van. Ez az ami zavart.

Felültem az ágyon és éreztem hogy van ott valaki.

-Jó reggelt -szólalt meg Sziki majd egy csókot lehelt ajkaimra. Elmosolyodtam, bár nem tudom mit érzek iránta. Lehet hogy szerelmet vagy csak hálát? Szerintem szerelem, de egyáltalán nem hasonlított amit Niall iránt éreztem.

Oh Niall, amit iránta éreztem az több volt mindennél, szerettem őt igazán. Minden egyes porcikámmal szerettem, hiányzik a kedves szavai, a bókolásai, hogy elvigyen egy randevúra, hogy éreztesse velem hogy vagyok valaki, az ölelései és a csókjai. De ez már a múlt. Amit soha nem fogok vissza kapni.



Sziasztok, tudom hogy egy kicsit késtem ezért szeretnék bocsánatot kérni. Meghoztam a 19. fejezetet, el sem hiszem hogy már itt járok olyan mintha tegnap kezdtem volna el:) Köszönöm a 10 feliratkozott és a több mint 4000 oldalmegjelenítést a kommenteket és a pipákat sokat jelent:) Ráadásul sokan vagyunk a facebook csoportban is. Ahhoz képest hogy ez egy Niall Horan blog nagyon sokan olvassátok és ez nagyon jól lesik :) Remélem hamarosan hozom a 20. fejezetet :)

18. Fejezet

*Viktória szemszöge*

Eltelt egy nap, még mindig semmit nem láttam. Nagyon mérges voltam Niall-re, és nagyon sajnáltam Szikit. Azt hallottam nincs jó színbe. Tegnap óta nem hallottam semmit Niall-ról nem beszéltem vele. Liam, Harry és Benny sokszor vittek ki a szabadba friss levegőt szívni. Jól esett. Ahogy a friss levegőt beszívtam olyan szabadnak éreztem magam.

-Óvatosan Viki nehogy eless. -szólalt meg Benny, mivel forogni kezdem, olyan boldog voltam.

-Inkább jönnél te is, attól mert még nem látok az még nem azt jelenti hogy elesek.- motyogtam.

-Istenem ez a lány -nevetett, én is nevettem. Majd megéreztem forró kezét és elkezdtünk pörögni. Bennyvel nagyon sokat lehet beszélni, bár ő a legkomolyabb Olivér az valami agyhalott, nagyon hülye és hasonlít Niall-ra már mint az evésben. De nagyon szeretem attól függetlenül Olit.

Ya Ou a nagymenő jó vele beszélni meg minden, de olyan mint Zayn. Elérhetetlen. Ezért nem igazán próbálkozok vele beszélni. Hirtelen megbotlottam és majdnem a földre zuhantam, de egy kéz a derekamnál fogva megtartott.

-Mondtam hogy óvatosan -motyogta Benny- és nyugi én foglak mielőtt megkérdeznéd.

-Te a fejembe látsz? -mosolyogtam

-Gyere bevezetlek, enned kell valamit -motyogta majd megfogta a karomat. Elkezdtünk menni, bíztam Benny-ben.

-Vigyázz lépcső -motyogta, majd lábbal tapogattam ki a lépcsőt. Lassan fellépkedtem és bementünk az ajtón. -Nappaliba?

-Igen -motyogtam. Bevezetett és segített leülni a kanapéra.

-Akarsz valamit nézni -kérdezte, majd hallottam hogy valami csattan. -Bocsi, csak még nagyon nem szoktam meg hogy ideiglenesen vak vagy.

-Semmi gond, én sem. Amúgy rajtad kívül van itt valaki?

*Benny szemszöge*

-Akarsz valamit nézni -kérdeztem, de egyből a számra csaptam, ami elég nagyot csattant -Bocsi, csak még nagyon nem szoktam meg hogy ideiglenesen vak vagy -motyogtam bűnbánóan.

-Semmi gond, én sem. Amúgy rajtad kívül van itt valaki? -kérdezte

Niall-re néztem, aki megrázta a fejét.

-Nincs itt senki -hazudtam -vagy is mi ketten vagyunk itt -próbáltam mosolyogni, de nem igazán ment. Szerencsére nem látta.

-Rendben, tényleg milyen volt a falka?

-Jó volt, bár az alfa vezér nagyon lenéző volt, mindenkinél felsőbb rendűnek tartotta magát. De akiket szerettem a falkában azok itt vannak.

-Oli, Ya Ou és Sziki? -kérdezte

-Igen, mivel egy helyről származunk jobban kijöttünk egymással, bár Oli az elején semmit nem értet és sokat vinnyogót, de mi sem voltunk annyira szentek, nálunk is volt olyan.

-Értem, Olivér nagyon vicces és egyéni stílusa van, ha belép a szobába mindenkinek jobb kedve lesz.

-Igen, bolondos nagyon, de így szeretem vagy is így szeretjük. 


Sziasztok! Ha tetszett a blog akkor iratkozz fel, pipálj, írj megjegyzést és csatlakozz a facebook csoporthoz <3 

17. Fejezet

*Viktória szemszöge*

Csak értetlenül bámultam ki az ablakon. Aludni már nem tudtam , csak az álmomra gondoltam. Kinyílt az ajtó, de én nem is néztem oda. Nem érdekelt ki az. Hallottam ahogy oda lépked hozzám és leül mellém. Még most sem néztem rá.

-Tudom hogy furcsa amit mondok, hisz alig ismerjük egymást. De tudd hogy rám számíthatsz. -hallottam meg Sziki hangját. Fejemet egyből felé kaptam.

-Köszönöm -motyogtam és belenéztem szemeibe. Gyönyörű barna szeme volt.

Közelebb hajolt hozzám, ajkaink szinte súrolták egymást. Megállt. Nem tett semmit. Nem távolodott el, de nem is közeledett. Éreztem mentolos leheletét. Fogalmam sincs mire várt. De én kezdeményeztem.

Kicsit előre döntöttem fejemet, így ajkain össze értek. Lágy csókba kezdtünk. minden olyan nyugodt volt. Legbelül melegséget éreztem, és boldogságot. Talán ez lenne az igaz szerelem?

Lassan eltávolodtunk, s egymás szemeibe néztünk. Ajkainkat mosolyra húztuk majd halkan felkuncogtunk.

-Csodálatos vagy -mondta. Hihetetlen boldogságot éreztem abban a pillanatban. Átölelt és úgy néztük a csodálatos holdat. Fejemet vállára hajtottam, majd szemeimet lecsuktam.

**

Reggel az ágyamba keltem, betakarózva és egyedül. Sziki sehol. Lehet csak álom volt, egy csodálatos álom. Kikeltem az ágyból majd a fürdő szobába vettem az irányt, benyitottam. Egy nem várt személy volt bent. Niall. Mikor észre vett, szemeiben undort és gyűlöletet fedeztem fel, majd köszönés nélkül elment mellettem úgy hogy hozzám se ért.

Nem értem mi baja. Gyakorlatilag nekem kéne így nézni rá nem ő én rám. Nem törődtem vele, be mentem a fürdőszobába és elintéztem reggeli teendőmet ott. Majd kimentem és a szobámba felvettem egy lila pólót és fekete cicanadrággal és egy lila zoknit vettem.

Semmi kedvem nem volt lemenni, így oda sétáltam az ablakomhoz és néztem a tájat. Majd a szemem megakadt két bizonyos személyen. Niall és Sziki volt az. Niall épp megütötte Szikit aki a földre esett és az arcához kapta kezét.

Majd Niall folyamatos ütéseket mért Szikire aki szegény össze húzódót, mivel a szőkeség esélyt se adott neki hogy rendesen védekezzen. Szemeimbe könnyek gyűltek és nem érdekelt hogy csak egy zokni van rajtam kirohantam a szobámból el a lépcsőre és egyenesen az udvarra mentem és hátulról megfogtam Niallt.

Persze én próbáltam hátra húzni, ami nem igazán ment az ő ember feletti erejével. Hátra lökött aminek következtében én a földön landoltam és a fejem egy erős koppanással ért földet.

**

Órákkal később keltem fel (gondolom)  a nappaliban lévő kanapén. A fejem nagyon fájt.  Lassan kinyitottam a szememet de csak sötétséget láttam. Kezdtem kétségbe esni. Hisztérikusan felkiáltottam, és hallottam hogy próbálnak lenyugtatni, majd megszólalt Niall.

-Mi történt, Tori? -kiabálta idegességében

-Nem látok semmit, Niall semmit. ordítottam.

-Liam nézd meg -halottam Harry-t. Éreztem két ujjat a szemhéjamnál ahogy felfelé tolja.

-Az eséstől ideiglenesen megvakul -állapította meg pár perccel később.

-És mikor fogok újra látni... Kérlek Liam mond meg -könyörögte és a végét elsuttogtam.

-Pár nap talán egy hét és újra fogsz látni.  -próbált nyugodt maradni bár egy kis feszültséget hallottam hangjában.

Sziasztok ez ilyen rövidre sikerült :((  Megpróbálok majd hosszabbakat hozni de nem ígérek semmit. Ha tetszett akkor komizzatok iratkozzatok fel pipáljatok és csatlakozzatok a facebook csoporthoz:) Sok kommit kérlek:))